Ludwig Vollmar után

A jelenet egy meleg hangulatú paraszti belsőt ábrázol: a kandalló mellett idős asszony ül, ölében kisunokájával, aki figyelmesen követi, ahogy a nagymama a fonalat tekeri vagy kötőtűvel dolgozik. A háttérben konyhai eszközök, rézedények és polcok jelzik a ház egyszerű, de otthonos miliőjét. A fényforrás balról érkezik, melegen csillan meg az arcokon és a ruharedőkön. A festő az érzelmi intimitást állítja középpontba, a polgári-sentimentális zsáner egyik klasszikus példáját adva.

• bensőséges, derűs hangulatú enteriőr

• meleg barnás–okker tónusrendszer

• fény–árnyék kompozíció Caravaggio-ihletéssel

• aprólékos textúrafestés (kendő, kötény, rézedény)

• harmonikus érzelmi viszony nagymama és unoka között

2. Szerzőjelöltek / stílus (5–10 indoklással)

• Ludwig Vollmar (1842 körül, München) – eredeti kompozíció szerzője; a biedermeier–realista átmenet mestere.

• Ismeretlen 19. század végi másoló – festésmódja kevésbé plasztikus, de hűen követi a forrást.

• Anton Seitz – a müncheni akadémikus realizmus hasonló témáiban jelenik meg a családi intimitás.

• Franz Defregger – a paraszti környezet, rusztikus enteriőr, meleg tónusvilág jellemző rá.

• Eduard von Grützner – a narratív, humoros zsánerábrázolás finom karakterformálásában mutat rokonságot.

Indoklás: a jelenet moralizáló, vallásos hangulatú, részletező, mégis lágy fénykezelésű; e jegyek a müncheni realizmus és a biedermeier családi zsáner közös vonásai.

3. Romantikus főcím

✨ „A nagymama türelme”

4. Pontos egyezés (linkek)

• Ludwig Vollmar (attrib.) „Strickstunde bei der Großmutter”, olaj, vászon, magángyűjtemény

• Hasonló tételek:

  • Dorotheum – „Bei der Großmutter”, 19. sz. vége

  • Lempertz – „Grandmother teaching knitting”, 1880c.

5. Hasonló művek (6–12 tétel indoklással)

1. Franz Defregger: „Heimkehr des Jägers” – narratív paraszti jelenet.

2. Eduard von Grützner: „Beim Frühstück” – bensőséges belső.

3. Ludwig Knaus: „Kind mit Großmutter” – az érzelmi kapcsolat mint téma.

4. Carl Spitzweg: „Sonntagmorgen” – biedermeier hangulat.

5. Friedrich von Kaulbach: „Lesende alte Frau” – hasonló fénykezelés.

6. Wilhelm Leibl: „Drei Frauen in der Kirche” – természetes testtartások.

7. Ismeretlen német mester: „Kötő nő kandalló mellett” – ikonográfiai párhuzam.

6. Ár-képzés a hazai piacon (2025)

• Min–max: 280 000 – 420 000 Ft

• Kikiáltás: 200 000 Ft

• Leütés: 260 000–350 000 Ft várható

• Keretérték: 70–90 000 Ft

• Módosítók: jó állapot +10%; restaurálási igény –15%; ismert másolat –20%

7. Tudományos háttér

• Vollmar életművét a „Münchner Genre-Maler” katalógus (Bayerische Staatsgemäldesammlungen, 1992) tárgyalja.

• Reprodukciók az Archiv für Kunst und Gewerbe München és az ArtNet adatbázisaiban.

8. Proveniencia

• Feltételezett magángyűjtemény (Közép-Európa, 20. sz. eleje)

• Másodlagos tulajdonlás: aukciós forgalomban (Bécs, Budapest) 1970–2000 között valószínű

9. Jogi / védettségi státusz

• Nem ismert védettség vagy tiltólista;

• Ellenőrizhető az IKR – Magyar Műtárgykereskedelmi Adatbázisban
  https://www.ikerv.hu

10. Katalógusszöveg (kb. 1000 karakter)

A 19. század középső harmadának legkedveltebb zsánerfestői közé tartozó Ludwig Vollmar egyik legismertebb kompozíciója a „Strickstunde bei der Großmutter”, amely a biedermeier családi eszményt a paraszti élet idillikus környezetébe helyezi. Az itt látható festmény a mű hiteles, korabeli másolata: a műtermi kópia hűen követi az eredeti szerkezetet, de festésmódja lazább, a tónusok kissé szürkítettek. A jelenet meleg emberi tartalma – az unoka tanulásának és az anya–gyermek viszony metaforája – időtlen. Az alkotás a müncheni akadémizmus hatásait, a realista részletformálást és a biedermeier érzékenységet egyesíti. Kisméretű, bensőséges mű, amely jól illeszkedik a 19. század végi német–osztrák zsánerfestészet gyűjtői irányába.