Hermann Lipót (1884 - 1972)

Kis méretű, vízszintes formátumú olajkép, sűrűn aranyozott, rokokó stílusú keretben. A kompozíció középpontjában egy terebélyes fa áll; előterében pihenő, pásztoridillbe öltöztetett figurák láthatók, egyikük élénk vörös köpenyt visel. A háttérben pásztorbotokkal, esetleg kecskékkel/aggancs nélküli juhokkal jelzett jelenet és alacsony horizontú, derengő égbolt. A színpaletta lágy, pasztelles: kékeszöldek, földbarna és pírpiros akcentusok; a fény szórt, délutáni hatású. Az ecsetkezelés finoman tördelő, laza foltokkal építkező; a vékony, kifényesedett lakkréteg és apró mikrorepedések megfigyelhetők. A ruházat „fête galante” jellegű: térdnadrág, fűzős női derék, könnyű köpönyeg – 18. századi kosztüm-idill. A képi világ inkább rokokó utánérzés/pastische, nem naturalista plein air. Valószínűleg 20. század első felében készült, 1920–1940-es évek körül, a francia rokokó (Watteau–Boucher–Fragonard) hagyományát idézve.

Hermann Lipót (1884–1976) magyar festő és grafikus. A századforduló után naturalista–impresszionisztikus városképekkel, portrékkal és karakteres grafikákkal vált ismertté; kis olajtanulmányokat és történeti/„régi mesterek” utánérzéseit is készítette. A jelen kép rokokó-idillje nem jellemző fő műfaja, de illeszkedhet a 20. századi historizáló, másolat/utánkép gyakorlatába