Ismeretlen alkotó

Középméretű, feltehetően olaj-vászon tájkép, amely egy fjordszerű tóparti völgyben álló, gerendákból ácsolt faház-épületegyüttest mutat be. A bal oldalon emelt, lábakra állított ház külső lépcsővel és erkélyszerű karzattal, a jobb szélen stégen álló kisebb raktárépület látható, mindkettő tetőgerincén karcsú díszrúd emelkedik. A kompozíció diagonálisan vezet a távoli víztükör felé; az előtérben két sétáló alak lépteti be a nézőt, középen egy szélnek kitett, csipkézett lombú fa élénkíti a képet. A színpaletta meleg barna és zöld tónusokra épül, melyet kékes-szürkés égbolt és halványuló hegyvonulat ellenpontoz. A festő keményebb, kontúrozó ecsetkezelést alkalmaz az épületeknél, míg a lomboknál pontozó, rövid, rezgő ecsetvonások dominálnak; a levegőperspektíva fátyolossága a távolba vesző víz és hegyek irányába erősödik. A felületen egyenletes, koros craquelure figyelhető meg. Ikonográfia és építészeti jegyek alapján északi, norvég típusú stabbur-lakóházak idéződnek meg. Stílus: romantikus-biedermeier tájképfestészet; valószínű évtizedek: 1850–1880.