Molnár J.

Középtengelyre komponált Madonna a Gyermekkel, kőfalon ülve; mögötte tág horizontú, szelíd dombvidéki táj parcellázott földekkel és kékes hegyvonulattal. Mária ikonográfiailag hagyományos viseletben jelenik meg: kék palást, bordó tunika, finom aranyló glória. Ölében a meztelen Kisded ül, jobb kézfeje enyhe áldó mozdulatot sejtet; Mária keze védelmezően öleli. Az előtérben vadvirágos gyep és hortenziaszerű virágok, balra csavarodó bokor. A színpaletta föld- és égszínekre épül; a bőr tónusai rózsás okkerek. Ecsetkezelése simító, a drapériák redői helyenként pasztózusabbak; a háttér levegőperspektívával oldott. A fény frontális, lágy árnyékokkal, drámai kontraszt nélkül. A vásznon általános, hálós craquelure és kisebb festékleválások láthatók, főleg az égmezőn. Jobb alsó sarokban kéziratos szignó: „Molnár J.”. A mű akadémikus–nazarénus karakterű, legvalószínűbben az 1890-es–1930-as évek közé tehető.