Nem beazonosított alkotó

A kompozíció egy zöld üveg vázába állított, dús őszi csokrot ábrázol barna, enyhén padlizsán tónusú háttér előtt. A képet a középtengelybe helyezett váza és a sugarasan szétterülő szárak szervezik; a nagy, gomolygó fejek zinniákra és dáliákra emlékeztetnek. Az ecsetkezelés erősen pastózus: rövid, íves húzások és spatulanyomok építik fel a fejek fényes, pikkelyszerű szirmait, míg a háttér lazúros, egynemű tónusmező marad. A fény balról felülről érkezik, a vázán kemény reflexek és az asztallapon tompa visszfény látható. A paletta meleg okkereket, vöröseket és olajzöldeket használ, a fehér virágok krémszínű impasztói erős kontrasztot adnak. Balra lent bizonytalan szignó: Erdy vagy Érdy. A festői megoldások a 20. század közepi posztimpresszionista-naturalista csendélet hagyományához kötik, a nagybányai örökség dekoratív, késői változatával rokon. Valószínű keletkezési idő: 1930-as–1950-es évek.