19. század végi közép-európai romantikus iskola

A festmény egy drámai, hegyi tájat mutat be, melyet monumentális, csavart fák és egy dombtetőn álló várrom uralnak. A kép középpontjában lovasok és gyalogos alakok haladnak a folyóparton, miközben a háttér sárgás égboltja a naplemente fényét tükrözi. A kompozíció, a sűrű ecsetkezelés és a fény–árnyék kontraszt a 19. századi romantikus tájfestészet stílusát idézi, különösen az osztrák és német mesterek (Josef Anton Koch, Ludwig Richter) művészetét. A bal alsó sarokban olvasható „Leonardo da Vinci” szignó nem autentikus, hanem későbbi, dekoratív jelölés, amely a festmény korabeli piaci vonzerejét növelhette. A mű egy ismeretlen, képzett közép-európai festő alkotása, amely a romantikus természetfelfogás és a heroikus tájképfestészet hangulatát idézi.