Tétel részletei

Stolp Lajos (fl. 1850–1890)

#154

Bor és muzsika

Leltári szám876
Bor és muzsika
Tétel 154
Stolp Lajos (fl. 1850–1890)4 kép

Kurátorok

Ács Érmes Károly

Ács Érmes Károly

curator

ermesprojekt@gmail.com

Részletes leírás

A kompozíció egy bensőséges, humorral átitatott kocsmajelenetet ábrázol: a hegedűs szenvedéllyel játszik, míg a bajuszos parasztember jókedvűen, itallal a kezében kíséri a dallamot. A festő a figurák jellemét és hangulatát mesterien ragadja meg: a mosoly, az összekacsintás és a gesztusok mind a magyar néplélek derűjét tükrözik.

A világítás drámai és meleg tónusú, az arcok fénybe emelése Rembrandt-i hatást kelt, míg a háttér visszafogottsága a jelenet intimitását hangsúlyozza.
A vörös sál, a fénylő ital, és az üvegpalack reflexei színfoltként tartják össze a kompozíciót.

Stiláris azonosítás

A kép teljes festésmódja megegyezik Stolp Lajos ismert műveivel:

  • vastag, enyhén pasztózus ecsetkezelés,

  • életszagú népi alakok,

  • szentimentalizmus nélküli humor,

  • és az aláírás formája – hosszú, lendületes „S” kezdőbetű, hullámzó, kisbetűs folytatás – egyezik a korábban mutatott szignóval.

A színvilág (meleg barnák, vöröses tónusok, aranyfényes bőrfelületek) is Stolp karakteres jegye.


Téma és ikonográfia

A kocsmajelenet – muzsikus, borosgazda, baráti összhang – a 19. század végi magyar zsánerfestészet egyik kedvelt motívuma.
Hasonló életképi jeleneteket festett például Mészöly Géza, Bihari Sándor és Spányi Béla is, ám Stolp alakjai mindig közelebb állnak a valósághoz, kevésbé idealizáltak.
Az arckifejezések és a humoros beállítás egyértelműen az ő kézjegyére vall.