Tétel részletei

Kurátorok

Ács Érmes Károly
curator
ermesprojekt@gmail.com

Ohnhaus Éva
curator
eva.artdeco@gmail.com
Részletes leírás
Háromrészes francia kandelláber‑garnitúra: középen fekete belga palából épített asztali óra, tetején melegbarna patinájú, klasszicizáló ülő nőalak, amely lábfején igazítja a szandált. A plasztika finoman modelált hajfürtökkel, gazdagon redőzött ruházattal és aprólékosan jelzett ékszerekkel jelenik meg; a felület simított, helyenként fényesre koptatott. Az óraház volutás oldalívekkel és aranyozott, stilizált ornamentikával díszített; a fekete számlapon arany római számok, breguet‑jellegű mutatók és két felhúzónyílás látható, rugós ütős‑járós szerkezetre utalva. A pár kandelláber váztestét kartusos, maszkos díszítésű bronztestek alkotják; a többágú karok S‑görbében hajlanak, akantuszlevelek és csepptálak zárják. A kompozíció szimmetrikus, a fekete–bronz kontraszt hangsúlyos; a díszítmény neobarokk/rokokó‑újjászületés jegyeket mutat. Stíluskör: francia Second Empire/Napoleon III dekoratív bronz, valószínűleg az 1860–1880‑as évek.
Kulcsrészletek:
Patinált bronz ülő nőalak klasszicizáló ruházattal, ékszerekkel.
Fekete belga pala/“Belgian slate” óraláda aranyozott rézberakásokkal.
Fekete számlap arany római számokkal, kétkulcsos rugós szerkezetre utaló nyílások.
Két, kb. 67 cm magas, 6–7 ágú kandelláber akantusz‑karokkal.
Volutás talapzat, vörösréz/ormolu sarokveretek, stilárisan Napoleon III.
Szerzőjelöltek
Megnevezett alkotó nincs; lehetséges francia szobrász/bronzier műhelyek a korszakból:
Mathurin Moreau (aktív: 1850–1910) – klasszicizáló nőalakok, puha redőzés és ékszerezett figurák.
Auguste Moreau (1860–1910) – romantikus nőalakok, finom arcmodellálás; gyakran óra‑garnitúrák.
Hippolyte Moreau (1860–1910) – dekoratív, allegorikus női figurák, melegbarna patina.
Émile Louis Picault (1860–1915) – allegóriák, karakteres kéz‑ és lábformálás, részletgazdag ruharedők.
Albert‑Ernest Carrier‑Belleuse (1850–1887) – dús rokokó‑újjászületés díszítmény, elegáns nőalakok.
Eugène‑Antoine Aizelin (1860–1890) – akadémikus nőalakok, óraládákon alkalmazott bronzok.
Raingo Frères (1830–1880) – neves bronzier/óra‑ház; gyakori fekete pala és patinált figurák.
Barbedienne műhely (1850–1900) – minőségi öntvények, egységes barna patina, finom utómunka.
Japy Frères vagy Vincenti & Cie (1850–1900) – jellemző szerkezet‑szállítók; bélyeg gyakran a werk hátlapján.