Kádár Béla (1877-1956)

A kompozíció egy kubizáló csendélet, középen karcsú palackkal és balra egy pohárral, előttük tálon fehér szőlő és vörös gyümölcs. A tárgyak egymásra csúszó, áttetsző síkokból épülnek fel; a felületeken fehér kontúrok és finom krétázott árnyalások rajzolnak formát. A hátteret egy hullámzó, szivárványos drapéria és neutrális szürke mezők tagolják, amelyeken helyenként dekoratív virágmotívum látható. A színpaletta visszafogott szürkékből, fehérből, feketéből és néhány telített foltból áll: piros, sárga, kék és zöld egyensúlyozza a semleges tónusokat. A fény hatását nem perspektivikus árnyék, hanem tónusátmenetek és átlátszó rétegek érzékeltetik. A kivitelezés a gouache vagy tempera technika matt, bársonyos hatását idézi, a vonalrajz helyenként karcolt jellegű. A jobb alsó sarokban nagybetűs szignó olvasható. A tárgyi ikonográfia és a síkokra bontott, dekoratív modernista felfogás a két világháború közti magyar avantgárdhoz köthető; valószínű keletkezés az 1930-as vagy 1940-es évek.

Ajánlás:

A kép korábban a Kieselbach Aukciósház árverésén szerepelt, atteszt van róla.