DEGAS festmény a kastélyban

EDGAR DEGAS (1834–1917)

„Ballerina“ pasztell

Edgar Degas, eredeti nevén Hilaire-Germain-Edgar De Gas, 1834-ben született Párizsban jómódú családban.

Eredetileg jogot tanult, de hamar a képzőművészet felé fordult. Az 1860-as években Olaszországba utazott, ahol a régi mesterek művészete inspirálta. Ennek ellenére korának egyik legeredetibb újítója lett.

Bár gyakran az impresszionisták közé sorolják, Degas maga elhatárolódott ettől a megnevezéstől. Inkább műtermében dolgozott, és a rajzra, kompozícióra, valamint az emberi test mozgásának tanulmányozására összpontosított.

Műveiben gyakori témák a színház, a fürdőző nők, a lóversenyek és a kávéházi jelenetek, de legismertebb alkotásai a balerinákat ábrázolják.

Nem az idealizálás volt célja, hanem a gesztus, a feszültség, a ritmus és a pillanat megragadása. Élete utolsó két évtizedében látása fokozatosan romlott, ezért fő kifejezőeszközévé a pasztell vált.

Ez a technika lehetővé tette számára a színek rétegezését és a fény rezgő hatásának megjelenítését.

A balett témája központi szerepet játszott Degas életművében. Az 1860-as évektől rendszeresen megfordult a párizsi Opera kulisszái mögött, ahol megfigyelte a táncosnők testtartását, fáradtságát és eleganciáját.

Próbákon, pihenés közben és fellépés során is megörökítette őket. A balettben a szépség és a fegyelem közötti feszültség vonzotta. Több mint 1500 balett-témájú művet készített, amelyek ma is a modern képzőművészet ikonikus darabjai.

Degas és a fényképezés

Edgar Degas az impresszionisták közül az egyik legkevesebb plein air munkát végző művész volt – kizárólag műteremben dolgozott.

Éppen ezért volt rá nagy hatással a fényképezés, amely lehetővé tette számára a mozdulat pillanatnyi megragadását, amit aztán festményein és pasztelljein dolgozott fel.

Fényképeket gyakran használt előtanulmányként – készített vagy gyűjtött felvételek alapján komponálta meg műveit.

Ilyen módon készült például a Pauline von Metternich hercegnőről szóló portré (1865 körül), valamint a késői Balerinapasztell (1905 körül).

A fényképezés hatására Degas merészen kísérletezett a képkivágással, szokatlan nézőpontokkal és aszimmetrikus kompozíciókkal.

Műveinek spontán, mozgalmas hatása gyakran emlékeztet a fényképek pillanatfelvétel-jellegére.

„Ballerina“ pasztell

Szerző: Edgar Degas

Cím: Ballerina (Anna Pawlowna)

Technika: Pasztell papíron

Keletkezési idő: 1907 előtt

Képméret: 610 × 435 mm

Ez a pasztellkép egy feszített karú, álló táncosnőt ábrázol. A stílus, a testtartás és a kompozíció alapján több szakértő is úgy véli, hogy a képen Anna Pavlova, a világhírű orosz prímabalerina látható.

Az azonosítást egy Magyarországon fellelt korabeli fénykép is megerősíti.

A mű Degas késői stílusának minden jelét hordozza: dinamikus képkivágás, rétegezett színárnyalás és a test kifejező erejére összpontosító ábrázolás.

A kép Ambroise Vollard gyűjteményéből származik; eredeti gyűjtői címkéje a hátoldalon megtalálható.

Anna Pavlova (1881–1931)

Az orosz balett prímabalerinája

Anna Pavlova korának legismertebb orosz balett-táncosnője volt.

A Szentpétervári Balettakadémián tanult, és hamar a Cári Balett sztárjává vált.

Leghíresebb szerepe A hattyú halála volt, amelyet Mihail Fokin koreografált.

Táncát finomság, lágyság és törékeny szépség jellemezte.

Az 1917-es orosz forradalom után elhagyta hazáját, és Londonban telepedett le.

Saját társulatával a világ számos országában fellépett, és soha nem tért vissza a Szovjetunióba.

1931-ben hunyt el Hágában.

Bár nincs bizonyíték arra, hogy személyesen találkozott volna Degas-val, stílusát és alakját gyakran társítják Degas néhány balerinaábrázolásához.

Marcell Nemes (1866–1930)

Gyűjtő Budapest és München között

Marcell Nemes a 20. század első harmadának egyik legjelentősebb műgyűjtője volt.

Úttörő szerepet játszott El Greco műveinek gyűjtésében, de kollekciójában számos régi mester és modern alkotó munkája is megtalálható volt.

Jelentős mértékben hozzájárult a budapesti Szépművészeti Múzeum és más kulturális intézmények gyűjteményeinek gazdagításához.

A Ballerina című pasztellt 1907-ben vásárolta Ambroise Vollard párizsi galériájából, és még abban az évben bemutatta Budapesten.

A mű később a Kéki család birtokába került, majd 2018-ban egy magángyűjteménybe Magyarországon.

Kiállítástörténet és proveniencia (válogatás)

1. 1907: „Nagy francia modern mesterek”, Nemzeti Szalon, Budapest (kat. sz. 44)
2. 1909: Szépművészeti Múzeum, Budapest (kat. sz. 23)

Proveniencia:

Ambroise Vollard → Marcell Nemes → Kéki család → magyar magángyűjtemény (2018)

Martha Majorová

művészettörténész