Merülj el a Zsolnay-dinasztia másfél évszázados titkaiban, ahol a népi motívumok, keleti hatások és családi legendák találkoznak. Fedezd fel, hogyan születtek azok a mesterművek, amelyek világhírűvé tették a pécsi manufaktúrát. Tarts velünk a Zsolnay-rejtélyek nyomába, és pillants be a formák, minták és szignók izgalmas világába!
A titkok megfejtéséhez immár másfél évszázaddal ezelőtt kell elkezdenünk a vizsgálódást, hogy bepillanthassunk azoknak a titkoknak a sorába amelyek máig emlékezetessé, sőt világhírűvé tették Zsolnay Vilmos és családtagjainak nevét és máig felülmúlhatatlan munkásságát.
A gyár alapító Zsolnay Vilmos munkássága kezdetétől - 1853 kerámikus manufaktúra megalapításától - aprólékos szervezettséggel és tudatossággal teremtette meg a világsiker alapjait. Előbb ipari jellegű a korai építészeti fejlődést szolgáló termékek sorával hódította meg a piacot, majd a családtagok TERÉZ - JÚLIA – MIKLÓS bevonzásával a tervezésbe – termelésbe alapozta meg a díszműáru termelés sikerét.
Logikus rendben sorjázó termékeik egyre bővülő körével indult meg a porcelánfajansz és épületkerámia gyártó manufaktúra fejlesztése.
Alapvető logikával a termelés folyamatosan az EMBER SZOLGÁLATA cél által vezérelve működött…Amikor kézbe vesszük az egyszerűen formázott korai időszak pink mázas kancsók sorozatát rögtön érezzük, nem hiábavaló tárgyak termelése zajlott Pécsett a gyárban.
Melyik háztartás nem vett szívesen ezekből a funkcionális tárgyakból, amelyek a napi használat során vizeskancsóként, vagy tejesedényként netán lekváros szilkeként különböző méretben az asztalokra kerültek ?
No, persze az egyszínű mázdíszített tárgyakat követően már csak egy ugrás volt a mívesen festett tárgyak készítésének sora…
A hagyomány szerint a családtagok a Pécset környező falvakba jártak hétvégeken kirándulni ahonnét a formák gazdagsága, és a mintázatok egy részének eredete és a begyűjtött kerámiákból a mintalapok inspirációi származtak.
Ne feledjük történelmi örökség volt amit láttak és begyűjtöttek, hisz a messzi török kerámiák maradványai, formavilága és mintázata is előkerült a gyűjtögetés során. A titkok forrása természetesen a környezet népi sokszínűsége okán igen gazdag Történelmi tény, hogy a Tolna – Baranya vármegyék lakossága igen soknemzetiségű volt. Németek, sokácok, bunyevácok, szerbek…és még ki tudja mely nemzetek atyafiai élték életüket a környékben.
Mindez a titkok egyik eleme, mert a soknemzetiségű táj, mint egy kincsesbánya őrizte tárgyi kultúráját és a tárgyain ízlésvilága szerint az által kedvelt nemzetiségi „ dekor „ mintákat.
No, ez a forrás a távoli földrészekre is elvezet minket, hisz a török IZNIK kerámia tradíciói, a perzsák formavilága egyaránt átkerül a ZSOLNAY díszműárukra azok megtervezésekor. A keleti kézművesség minta kincse a gazdagon mintázott stilizált virágmotívumok sora immár máig ámulatba ejt minket, ha a szépen formázott kaspókat, vázákat, kínáló tálakat kézbe vesszük. Ehhez elég rápillantani a mellékelt izniki edényalátét szegfű-tulipánvirágos díszítéseire, vagy a Nagyszentmiklósi aranykincslelet honfoglaláskor 2. számú korsó – „ Győztes fejedelme” - formájára, griff madaras poncolt díszítésére…
Az eltéveszthetetlen ZSOLNAY tárgy azonosításhoz azonban más forrásunk is rendelkezésre áll. Nevezetesen a manufaktúra alkotóinak és a termelés helyének egybefonódóan megrajzolt máz alatt festett kék színnel készült szignója ami ékes bizonyítékunk, igen ez a tárgy ZSOLNAY termék a XIX. század második feléből…
A titkok itt is megjelennek, hisz a PÉCS néhai németajkú elnevezése
„ FÜNFKIRCHEN „- Öt templom - a szimbolika szerint – Öt Torony rajzolata – párosul az alkotók név kezdőbetűivel „ T - J - M „ azaz ZSOLNAY TERÉZ, ZSOLNAY JÚLIA és ZSOLNAY MIKLÓS … három gyermeke a gyár alapítónak. A titkok persze a tárgyakról a múlt búvárainak további információkat is feltárnak. Nevezetesen a különböző számozás egészen pontosan behatárolja, hogy az adott tárgyunk mikor is készülhetett. Erre a kérdésre a gyár gondosan vezetett két speciális könyve adja meg a választ. Az egyik könyv ugyanis a formákat, míg a másik könyv sorozat pedig a mintákat őrizte meg számunkra máig felbecsülhetetlen értékeként a múltnak. Tehát az 1873-ban megnyitott FAZON és DEKOR könyvek, amelyek 1984-illetve, 1970-ig vannak vezetve igen pontosan tájékoztatást adnak arról, hogy mikor is készülhetett a kezünkbe kerülő Zsolnay mestermű jelzetei alapján.
A FAZONKÖNYVEK száma 18. míg a DEKOR KÖNYVEK 9. kötetben őrzik az alkotók munkájának lenyomatait a ZSOLNAY titkokat…
Ezeknek a felbecsülhetetlen hagyatékoknak a segítségével nyílott módunk arra is, hogy a 2025. december 12-i Földváry Aukció csodás Zsolnay tárgyait korban pontosan meghatározhattuk.
Olvasóimnak pedig a feltárulkozó titkok megismerése után már nem marad más hátra, minthogy az elmúlt 150 esztendő történelmi örökségének tárgyait ízlése szerint féltőn tovább őrizze.
ZSOLNAY MIKLÓS családi szándéka, hagyatékának megfelelően a parádés művészeti és használati értékét a ma nemzedéke megóvja akár úgyis, hogy a most sorra kerülő árverés ZSOLNAY tárgyait az árverésen licitálva magához veszi.
Ács Érmes Károly
fő kurátor