Bor Pál

A 48 x 68 cm-es, paszpartuval és üveg alá keretezett munkán csendes utcai házsor látható késő délutáni fényben. A kompozíciót nagy, egyszerűsített épülettömbök tagolják; a képtér bal és jobb oldalán sötétebb homlokzatok keretezik a középen elnyúló, világosabb felületeket. A fény-árnyék viszonyok határozott, háromszögű és trapéz formákat rajzolnak ki, amelyek ritmust adnak a képfelületnek. A színpaletta visszafogott: hűvös, derengő kék ég, tompa okker és pala-szürke falak, helyenként enyhe meleg tónusú reflexekkel. Az ecset- vagy krétakezelés puha, fátyolos; a felület matt és kissé porózus benyomást kelt, ami pasztell vagy tempera/papír technikát valószínűsít. Részletképzés takarékos, kontúrok csak jelzésszerűek, a térhatást főként tónusértékek és vetett árnyékok szervezik. A motívum modern, vakolt épületei és a konstruktív szerkesztés a lírai-modern, posztnagybányai szemlélethez közelít; keletkezés valószínűleg az 1960-as–1970-es években.

Bor Pál magyar festő, a 20. század második felében aktív. Munkáiban gyakoriak a város- és utcarészletek, csendes tájak, visszafogott kolorit és leegyszerűsített, tömbszerű formák. Kedvelt hordozója a papír, technikái között a pasztell, gouache/tempera és olaj is feltételezhető; kompozíciói a fény-árnyék geometriájára és kiegyensúlyozott tónusokra épülnek.