Ismeretlen alkotó

Aprólékosan kidolgozott, kisméretű romantikus tájkép. Előtérben sekély vízpart és kövek, balra kórós, szúrós levelű növény (agavé-szerű). A kompozíció közepén zöldellő domb emelkedik, melyet balról vöröses kőből rakott várrom tagol; résein át aranyló alkonyfény hatol. A domboldal ösvényén parasztasszony halad piros szoknyában, fehér ingben és sötét mellényben, fején kosárral. Jobbra pásztor ül sziklán, hosszú botjára támaszkodva; körülötte kecskék és juhok legelnek. A középtérbe karcsú fa lép be, hátul lilás-szürkés hegyek és egy újabb rom kontúrja látszik. A paletta meleg okkerekre és fűzöldekre épül, a fény-árnyék kontrasztja a romok plaszticitását emeli ki. Az ecsetkezelés finom, helyenként pontszerű lombkezeléssel és simított égbolttal; a vászon szemcséje és egyenletes, hálós repedezésű, sárgult lakkréteg érzékelhető. Ikonográfia: pásztoridill romtájban. A viseletek 19. század közepi alpesi–itáliai karaktert sugallnak. Stílusirány: romantikus–biedermeier tájkép; valószínű 1840–1860-as, esetleg 1870 körüli évtized.